Gyors tények a Xiphosról
A xiphos egy kétélű, egyenes rövid kard volt, amelyet az i.e. 9. és 3. század között a görögök használtak. A kard a korai vaskor jellegzetes terméke volt, és helyettesítette a mykenei periódus hosszabb bronz kardját. Az átlagos 45-60 centiméteres hosszúsággal (és a spártaiak esetében extrém rövid, 30 cm-es változatokkal) a xiphos egy kézenfekvő fegyver volt, amely 450 és 900 gramm között nyomott. Vállövet (baldric) viseltek, amely a https://www.google.com/search?q=bal kar alatt helyezkedett el, készen a harc közepén való használatra.
Bevezetés + Meghatározás
A xiphos (görög: ξίφος) egykezes, egyenes kard, amely levél alakú pengével rendelkezik, amely a hegyhez közeledve szélesedik. Ez a tervezés kifejezetten az erőteljes vágómozgások és az effektív szúrástámadások egyaránt alkalmas. Bár a lándzsa (doru) a hoplita fő fegyvere volt, a xiphos a döntő másodlagos fegyver volt a nagyon közeli távolságú harcokhoz. Amikor a falánx formáció szétbomlott, vagy a lándzsa elveszett, a görög harcos a xiphosra támaszkodott, hogy közvetlenül kézitusában legyőzze az ellenséget.
Történelmi Kontextus & Fejlődés
A xiphos gyökerei a bronzkorban vannak, valószínűleg a mykenei Naue II-kardnál. A vaskor felé (kb. 900–600 i.e.) való átmenettel a konstrukció drastikusan megváltozott. Míg az olyan szomszédos népek, mint az etruszkok ragaszkodtak a bronzhoz, a görögök tökéletesítették a vaslemezek kovácsolását.
A fejlődés jellegzetes vonása a rövidebb fegyverek felé mutató trend volt. Különösen a spártaiak voltak híresek extrém rövid xiphos változataikról a görög-perzsa háborúk alatt. Ez lehetővé tette számukra, hogy hatékonyabban harcoljanak a falánx extrém tömött tömegében, ahol egy hosszabb kard az társharcos pajzsaival akadályoztatott volna. A i.e. 6. század után a xiphos versenyre kelt az ívelt kopis-sal, de továbbra is tisztelt fegyver maradt a hellenisztikus periódusig.
Jellemzők és Konstrukció
A xiphos konstrukciója az egyensúlyra és ergonómiára fordított figyelemmel járó funkcionális munkáról tanúskodik.
A Penge: A lemez levél alakú keresztmetszetű volt, ahol a legszélesebb pont a hossz körülbelül kétharmadánál helyezkedett el. Ez súlyosabbá tette a csúcsot egy erőteljesebb csapáshoz. Ellentétben azzal, amit gyakran gondolnak, minden igazi xiphos vasból készült, nem bronzból.
A Markolat: A fogantyú kétlépcsős konstrukcióval rendelkezett, ahol fa, csont vagy ében skálák szöggel voltak rögzítve az angolhoz (törzs). Az ovális forma természetes fogást biztosított.
A Páncélrészlet: A páncélrészlet gyakran jellegzetes hídformát mutatott, és erősítésre kerülhetett vassal, különösen macedón és Dél-itáliai exemplárok esetén.
A Hüvely: Fából készült, és gyakran gazdagon díszítve volt rézzel, vagy ceremoniális esetekben még aranyverésű is.
Társadalmi és Gyakorlati Funkció
A xiphos-t görög és etruszk hopliták egyaránt használták, de kevésbé volt gyakori a macedón falanxoknál, amelyek az kopis -t részesítették előnyben. Az idő múlásával a kard az Appennin-félsziget különféle „barbár" törzseihez terjedt. Itt a xiphos egészen a 3. század n.e-ig használatban maradt.
A xiphos a római légióban
A xiphos elsősorban egy vészhelyzeti fegyver volt. A harcban csak akkor szegezték ki, ha a lándzsa eltörött, vagy az ellenség túl közel volt a doru hosszú szárához. A kardot azonban szimbólumként is tekintették. Gazdag sírokban lelt régészeti leletek ceremoniális változatokat mutatnak aranyozott fogantyúkkal, ami a tulajdonos arisztokrata státuszára utal.
Még a rómaiaknál is a xiphos a i.e. 3. százádig volt használatban, mielőtt átváltottak volna a kelta ihlette gladius-ra. A xiphos sokoldalúsága — szúrásra és vágásra is alkalmas — sok más rövid kard forrása lett a mediterrán világban. Bár Xenophón tábornok a lovassághoz az ívelt kopis-t részesítette előnyben a xiphos helyett, az utóbbi a gyalogos katona hagyományos kardja maradt.
Gyakran Ismételt Kérdések (GYIK)
Miért volt olyan rövid a spártaiak xiphosa?
A spártaiak extrém rövid xiphos-t használtak (kb. 30 cm), mert a falánx taktikája rendkívül tömött tömeget eredményezett. Egy rövid kard könnyebben volt kezelhető ebben a korlátozott térben, és halálos hatékony volt rövid, pontos szúrásokhoz a pajzs alatt vagy felett.
Léteztek bronz xiphos-kardok is?
Nem. A xiphos, ahogyan a klasszikus periódusban ismertük, mindig vasból készült. A korai bronzkorból származó bronz kardokat néha tévesen xiphos-nak nevezik, de az igazi görög xiphos a vastechnológia terméke.
Mi a levél alakú penge jelentése?
A xiphos levél alakú pengéje biztosítja, hogy a súly kissé előre került. Ez több lendületet ad a kardnak egy lefelé irányuló ütéskor (vágás), anélkül, hogy elvesztené az éles csúcsot, amely a szúráshoz szükséges.
Összefoglalás
A xiphos a görög hoplita standard kétélű vasból készült rövid kardja volt.
Jellegzetes volt a levél alakú pengéje, amely ideális szúráshoz és vágáshoz egyaránt.
Másodlagos fegyverként szolgált, amikor a lándzsa (doru) használhatatlanná vált.
A hossz általában 45 és 60 cm között változott, a spártaiak számára rövidebb verzióval.
A tervezés hatással volt később keletkezó kardokra az egész mediterrán világban, beleértve a korai római felszerelést is.
Belső Linkek
A görög hoplita lándzsa: funkció, történelem és mitológiai eredet
A Kopis és a Falcata az ókorban: funkció, történelem és jellemzők
A római gladius: a kard, amely meghódította a világot
Görög Sisakkák: A Mykenei Elitétől az Sándor Falánxáig
