Egy páncélkesztyű egy speciális védőkesztyű, amely a harcos kézét és csuklóját védi. A páncélkesztyűket főleg Európában használták a 14. század elejétől a kora újkorig. Gyakran keményre edzett bőrből vagy acéllemezekből készültek, és néha az alkarját is védték.
Eredet és korai védelem
A 11. század óta az európai katonák és lovagok elsősorban páncélingre támaszkodtak testtartásuk védelméhez. A kezek védelméhez lánc kesztyűket használtak, amelyeket muffs-nak is neveztek.
Ez a muffs gyakran leren szíjakkal volt rögzítve a hauberkhöz. Az aljánál volt egy nyílásuk, így a viselő gyorsan le tudta venni őket, ha jobb grip vagy mozgásszabadság volt szükséges.
A páncélkesztyűk fejlődése
A 14. század elején a páncélkészítők kezdtek kísérletezni teljes páncélkesztyűkkel a kezekhez. Ez az első igazi páncélkesztyűkhöz vezetett, amelyeket átfedő acéllemezek építenek fel. Ebből két fontos típus született.
Homokóra kesztyűk
A teljes páncélkesztyűk legkorábbi formája az úgynevezett homokóra kesztyű. A nevüket a csukló magasságában jellegzetes alakról kapták, amely extra védelmet nyújtott.
Az ilyen típusnál minden ujj külön védelmet kapott apró, mozgatható lemezekből. Ez a védelmet és a rugalmasságot jól kombinálta.
Demi-páncélkesztyűk
Ugyanebben az időszakban megjelent a demi-páncélkesztyű. Ez csak a hátát és csuklóját védte, míg az ujjak lánc vagy párnázott bőr kesztyűvel voltak fedve.
A demi-páncélkesztyű nagy előnye az alacsonyabb súly és a nagyobb mozgásszabadság volt. A hátrány azonban az volt, hogy az ujjak sebezhetőbbek maradtak.
Mittens (páncélwantok)
A 15. század elején megjelentek az úgynevezett páncélwantok, más néven mittens. Ez a típusnál az összes ujj együttesen egy széles lemez alatt volt védve.
Így kevesebb laza alkatrészre volt szükség, és a lemezek vastagabbak és erősebbek lehettek. Ez különösen robusztus wantokat eredményezett, de a finom motoros készségeknek rovására ment.
Egy érdekes változat ebből az időszakból mindkét rendszert kombinálta: kívülre széles lemezek, mint a mittens-nál, de alattuk még mindig apró, egyedi lemezek az extra rugalmasságért.
A páncélkesztyűk visszatérése
A 15. század közepétől nagyrészt visszatértek az egyedi ujjakkal rendelkező páncélkesztyűkhöz. Ezek jobb grip-et adtak a fegyverekhez és nagyobb kontrollt a harcok során.
Mégis mindig az volt a kérdés, hogy miként lehet egyensúlyt tartani a védelem és a mozgékonyság között. A páncélkesztyűk egészen a 17. századig használatban maradtak. Az angol polgárháborúban például a lovasok néha még mindig egy páncélkesztyűt viseltek. Ezzel a fékeket tartották, míg a másik kéz a kosáralakú markolattal volt védve az olyan kardoknál, mint a mortuary hilt backsword.
Régészeti bizonyíték
Egy jó állapotban megőrzött, szinte ép 14. századi páncélkesztyűt találtak a Kyburg-vár közeli ásatások során Svájcban 2021–2022-ben. Ez azt mutatja, hogy a kézvédelem akkor már mennyire fejlett volt.
