Görög dory készlet: kopjahegy és szárcsizma fedő, félig-éles

Termékleírás

A dórosz kopja, a hopliták legfontosabb lándzsája az ókori Görögországban és a katonai identitás szimbóluma volt. A lándzsát a falánx alakzatokban használták, és eredetileg 2-3 m hosszú volt. Később, az i.e. 3. század után 6 méter hosszú lándzsákat is használtak. A klasszikus ókorban a lándzsát gyakrabban társították a nemességhez és a hősökhöz, mint a kardot. Különféle Proto-Indo-Európai mitológiákban a hadistenek, mint Odin, Áresz, Athéné és Mars gyakran lándzsákkal voltak ábrázolva, és sok legendás fegyver, mint a Gungnir (Odin), a Gáe Bolg (Cú Chulainn) és Akhilleusz lándzsája központi szerepet játszott a történetekben. Rómában a lándzsának jogi és rituális jelentése is volt, mint például a háborúk meghirdetésénél és a katonai kitüntetéseknél. Ez a készlet egy kopjahegyből és szárcsizmafedőből áll. A szárcsizmafedőt használták arra, hogy a lándzsát a földbe rögzítsék, és szükség esetén másodlagos szúrófegyverként használható volt.