A tízezer hosszú menetei – 4000 kilométer az otthon felé

A Tízezer története az antik világ egyik legenda értékű beszámolója. Ez a történet azokról a görög zsoldosokról, akik egy elveszített puccs után a Perzsa Birodalom szívében ragadtak, és egy példátlan, több mint 4000 kilométeres utazást vállaltak, hogy visszajussanak szülőföldükre.

Görög ekdromos hoplon, dory és korinthoszi sisak

Gyors tények

  • A kiváltó ok: 401 i.e.-ben a görög zsoldosokat Kürosz a Fiatalabb perzsa usurpátor bérelte fel, hogy testvérét, II. Artaxerxész királyt eltávolítsa a trónról.
  • A krízis: A Kunaxánál vívott csata után Kürosz meghalt. Röviddel később a görög tábornagyrokat Tissaphernes perzsa szatrapá által elárulva végezték ki.
  • Az utazás: A megmaradt tízezer katona új parancsnokok vezetésével, köztük Xenophón vezetésével, végig kellett hogy harcoljanak az ellenséges területen az észak felé.
  • Szélsőséges körülmények: Az utazás során Mezopotámiákon, az árulkodó örmény hegyeken keresztül a fagyos hidegben, végül a Fekete-tenger partjánál haladt el.
  • "Thalatta, Thalatta!": Az örvendezés híres kiáltása, amikor a kimerült görögök hónapok alatt a tenger partjára értek.
Görög ekdromos korinthoszi sisak és xiphos

Egy elveszett nép


A Tízezer Mezopotámia közepén ragadt, házától több ezer kilométerre, élelmezés nélkül, és a hatalmas perzsa hadsereg, valamint ellenséges hegyi törzsek, például a Karduchoi által üldöztetve. Ami ezt követett, nem volt rendezett visszavonulás, hanem folyamatos küzdelem a túlélésért. A poros napon és vastag hó alatt meneteltek, folyamatosan mozgásban, hogy ne érjenek utol őket.


Ez az utazás nem csupán egy katonai teljesítmény volt, hanem egy szociális kísérlet is. Központi hatalom nélkül a görögöknek saját maguk kellett hogy szervezzenek. Xenophón, aki később az Anabasis-t írta erről az utazásról, leírta, hogyan kormányozták magukat, mint egy mobilis polis. Ez egy kétségbeesés útja volt, amely az emberi kitartás és fegyelmezett hadviselés triumfusává változott.

Görög hoplita linothorax, korinthoszi sisak, ocreae és hoplon

GYIK


Miért nem egyszerűen meghódoltak?


A meghódolás a Perzsa Birodalomban rabszolgaságot vagy kivégzést jelentett. A görög zsoldosok számára a harc volt az egyetlen út a szabadsághoz.


Mit tanult belőle a görög világ?


A Tízezer utazása megmutatta, hogy a Perzsa Birodalom, a hatalmas mérete és gazdagsága ellenére, katonailag sebezhetőnek bizonyult egy jól képzett görög hadsereg előtt. Ez az átlátás évtizedekkel később az alapját képezte Nagy Sándor meghódítási terveinek.


Ez volt az egyetlen utazás a Tízezernek?


Nem, az utazás nem ért véget a Fekete-tengernél. Miután a görög település, Trebizond közelébe érkeztek, még számos kalandban kellett részt venniük—köztük konfliktusok spártai admirálisokkal és különböző helyi királyokkal—mielőtt végül hajókat találtak, amelyek Görögországba szállították őket.

Görög hoplita dory lándzsa és hoplon

Összefoglalás


A Tízezer menetelése a görög katona ellenálló képességének szimbóluma. Ez egy 4000 kilométeres utazás volt, amely a kitartás és a katonai fegyelem határait tesztelte. Xenophón Anabasis-én keresztül ezt az utazást megszilárdította a katonai stratégia kéknyomatáulásaként és a görög zsoldos romolhatatlan szellemének bizonyítékaként.


Belső linkek

Források

  • Elsődleges forrás: Xenophón (kb. 370 i.e.). Anabasis.
  • Waterfield, R. (2006). Xenophon's Retreat: Greece, Persia and the End of the Golden Age. Belknap Press.
  • Lane Fox, R. (2004). The Long March: Xenophon and the Ten Thousand. Yale University Press.

Maak het verschil, doneer nu!

Lees onze nieuwste blogs!