I.e. 334-ben az ötvenéves Nagy Sándor átkelve a Helléspontoszon egy olyan álommal rendelkezett, amely nagyobb volt, mint amit a görög világ valaha is látott: a Perzsa Birodalom meghódítása. Követte a legendás görög zsoldosok lépéseit, de míg ők másokért harcoltak, Nagy Sándor önmagáért – és a történelemért – küzdött.
Gyors tények
- Taktikai forradalom: Nagy Sándor kiváló s volt a hetairoi (nehéz lovasság) használatában, mint egy mozgékony ékként, amely az ellenséges vonalak gyenge pontjait szakította szét.
- A Gaugamela csata (i.e. 331): Az a döntő pillanat, amikor a perzsa sereg véglegesen összeomlott, és Ázsia feletti hatalom útja nyitva állt.
- Isteni státusz: Az Amon temploma egyiptomi látogatása után Nagy Sándor istenként kezdte magát tiszteltetni, egy döntés, amely görög szövetségeseit idegenítette el.
- Egy álom vége: I.e. 326-ban, az Indusz partján, saját kifáradt katonái kényszerítették rá, hogy hagyja abba meghódító hadjáratát.
Egy király két világ között
Nagy Sándor egy paradoxon volt. Görög szövetségesei szemében a „egyenlők között az első" volt, az a férfi, aki őket győzelemhez és gazdagsághoz vezette. De a gyakorlatban keleti despótaként viselkedett. Beolvadt az általa meghódított kultúrákba, perzsa tábornokokat vett fel hadseregébe, és a perzsa hercegnő Roxánéval házasodott meg. A görögök számára, akik azt tekintették a királynak, mint egy vér és húsból való embernek, az ő isteni státusza egy túl nagy lépés volt.
Annak ellenére, hogy kegyetlenül leszámolt a hazaárulással és olykor despotikus hajlam mutatott, hatása vitathatatlan volt. Városok alapításával (legtöbbször önmaga után nevezve el), kereskedelmi útvonalak biztosításával és a görög l mint lingua franca megállapításával, örökre megváltoztatta a világot. Amikor i.e. 323-ban Babilonban hirtelen meghalt, 33 éves korában, nem csak egy ürességet hagyott maga után, hanem egy új világot: a hellenisztikus világot.
GYIK
Miért égette fel Nagy Sándor a Perszepolisz palotáját?
Ezt szimbolikus bosszúként mutatott be a perzsa Athén pusztításáért i.e. 480-ban, de valójában azért is szolgált, hogy a görög csapatait ismét az ő oldalára vonja.
Valódi görög volt-e vagy macedón?
Egy macedón király volt, aki görög kultúrában nőtt fel, de sok városállam szemében továbbra is egy külsős maradt, aki erejét erőszakkal kényszerítette ki.
Mi az ő legnagyobb öröksége?
A görög l és kultúra terjedése három kontinensen, amely alapját képezte az antik világ globalizálódásának.
Összegzés
Nagy Sándor a katalizátora volt egy precedens nélküli cserealapú időszaknak. Bár birodalma közvetlenül halála után széthullott vitázó generálisai között, a „hellenisztikus világ" megalkotódott. A Balkántól az Induszig a görög kultúra a távoli népek erein áramlott, és így egy olyan hidat alakított ki Kelet és Nyugat között, amely jóval halála után is fennmaradt.
Belső linkek
- A macedón meghódítások – Perifériás királyságtól világhatalovig
- Hellenisztikus Görögország: Nagy Sándor öröksége
- A hypaspista
Források
- Lane Fox, R. (1973). Alexander the Great. Allen Lane.
- Green, P. (1974). Alexander of Macedon, 356–323 B.C.: A Historical Biography. University of California Press.
- Primary source: Plutarchus. Vita Alexandri.
