Gyors tények az ókori Görögországról
Időszakozás: Mükénei (1750–1050 i.e.), Sötét Évszázadok (1200–800 i.e.), Archaikum (800–480 i.e.), Klasszikus (480–323 i.e.) és Hellenisztikus (323–30 i.e.).
Központi városok: Athén (demokrácia), Spárta (katonai), Mükéné (korai civilizáció), Korinthosz és Thébai.
Vallási Központok: Olimpia (Zeusz/Játékok) és Delphi (Apolló Jósnője).
Katonai Újítások: Hoplita-falanx, triérész (tengeri erő) és a makedón falanx.
Kulturális Örökség: Filozófia (Thalész, Szókratész), Epika (Homérosz), építészet (templomok) és demokrácia.
Mükénei Görögország: Az Első Civilizáció
A mükénei civilizáció (kb. 1750–1050 i.e.) a bronzkorszak utolsó fázisát jelöli. Lakói neolitikus gazdák és egy proto-indo-európai elit keveréke voltak.
Palota Központok: A Mükéné, Pylos és Tiryns városai megerősített hatalmi központok voltak egy harcos elittel, amelyet a wanax (király) vezetett.
Írás és Kereskedelem: A mükénei görögök a Lineáris B-t használták, az görög legősibb formáját. Kereskedelmet folytattak Egyiptommal (Danaja) és a Hettitákkal (Ahhiyawa).
Építészet: Ciklópikus falairól és innovatív katonai infrastruktúrájáról ismert.
A Bronzkorszak Összeomlása: Rendszerkrízis
Kr.e. 1200 körül a Keleti-Mediterráneum fejlett civilizációi hirtelen összeomoltak.
Az Okok: A Rendszerkrízis Elmélete (Joseph Tainter) szerint az összetett társadalom túl sérülékenvé vált. Az okok között voltak az éghajlatváltozás (súlyos szárazság 1198-1196 között), az acélgyártás által okozott gazdasági zavarok és a „Tengerinépek" betörése.
Következmények: A palotagazdaság eltűnt és elszigetelt falusi kultúrák váltották fel. Ez volt a Hettita Birodalom bukása és Egyiptom meggengülése.
A Görög Sötét Évszázadok és a Helyreállítás (1200–800 i.e.)
Ez a társadalmi hanyatlás időszaka lassan egy helyreállítási fázisba változott.
Korai Vaskor: Az Athén, Argosz és Lefkandi központok lakottak maradtak. Kr.e. 900 körül a fönikiai ábécét magánhangzókkal adaptálták, amely az ábécénk alapja.
Társadalmi helyreállítás: A társadalom az oikos (családi csoport) körül szerveződött. A vas megfizethetővé vált, ami jobb fegyverekhez és szerszámokhoz vezetett. A Keleti kereskedelem (Lefkandi-leletei) stimulálta a gazdaságot.
Az Archaikum: A Polisz születése
Kr.e. 800-tól 480-ig Görögország egy „strukturális forradalomot" élt meg.
A Városállam (Polisz): A synoikismos (egyesülés) révén politikai egységek alakultak ki. A típusok gyakran magukhoz ragadták a hatalmat, magánhadseregek támogatásával, de alapot fektettek a korai törvényekhez.
Kolonizáció: A népesség növekedése miatt a görögök telepeket alapítottak Dél-Itáliában (Magna Graecia) és a Fekete-tenger körül.
Athén & Spárta: Athén demokratikus reformokat hajtott végre (Szólon, Kleiszthenész), míg Spárta militarista államot lett egy szigorú hierarchikus rendszerrel a Helótáknak (rabszolgák) és a Spartiatáknak.
Kultúra és Vallás az Archaikumban
Művészet: A szobrok kis bronzokról életméretű kőfigurákra fejlődtek (kouroi és korai). A kerámia stílusa geometrikusról fekete- és vörösalakos stíluszra váltott.
Pan-Hellén Központok: Olimpia világszerte hírhedt lett az Olimpiai Játékok (kr.e. 776) miatt, és Delphi az influential jósnőről.
Irodalom: Az indo-európai bárd hagyomány csúcspontját érte el Homérosz eposzaival (Ilias és Odüsszeusz).
A Klasszikus Periódus: Dicsőség és Háború
Az 5. század i.e. az „Aranykor" volt, de a konfliktus is jellemezték.
A Perzsa Háborúk: A görögök legyőzték Dareios I. és Xerxész invázió hadseregeit a Marathonnál (kr.e. 490), Szalamisznál és Plataeánál (kr.e. 480-479).
Athén Dominanciája: Athén vezetett a Deli Szövetsége, amely egy birodalommá alakult. Ez vezetett a Peloponnészoszi Háborúhoz (431-404 i.e.) Spárta ellen, amely Athén vereségével végződött.
Makedónia Felemelkedése: A városállamok kölcsönös kimerülése után Philipposz II makedón király ragadta meg a hatalmat Kr.e. 338-ban. Fia, Nagy Sándor, ezt követően meghódította a Perzsa Birodalmat Indiáig.
A Hellenisztikus Periódus: Egy Világkultúra
Nagy Sándor halála után 323 i.e.-ben birodalmát tábornokői (a Diadokhoszok) között felosztották.
A Királyságok: Nagy birodalmak alakultak ki, például a Ptolemaidák (Egyiptom) és a Seleukidák (Ázsia). A görög kultúra egészen Afganisztánig terjedt.
Római Hódítás: Görögország városai szövetségeket alakítottak (Akhaji és Aitólia Szövetség), de konfliktusokba voltak bonyolódva. 149 és 146 i.e. között Róma átvette az irányítást, ami a görög politikai függetlenség végét jelölte.
Gyakran Feltett Kérdések (GYIK) az ókori Görögországról
Mi a különbség a mükénei és a klasszikus görögök között?
A mükénei görögök a bronzkorban éltek (hierarchikus palota-kultúra, Lineáris B írás), míg a klasszikus görögök a vaskorban (poliszok, demokrácia, görög ábécé). A klasszikus periódus gyakran visszatekintett a mükénei időszakra mint egy „hősök korára".
Mi volt a triérész szerepe?
A triérész egy hadihajó volt három evezősor egymás fölött. Idejének legfejlettebb hajója volt és lehetővé tette Athén számára a tengerek uralmát és a Perzsa flotta legyőzését Szalamisznál.
Hogyan ért véget az ókori görög civilizáció?
A görög függetlenség formálisan 146 i.e.-ben ért véget Korinthosz
