Gyors Tények: A Birka Női Világáról
- Főszakasz: A korai és középső vikingkor (körülbelül 750-975 közötti időszak).
- Anyag és Alap: Teknősbékás brossok (860-as sír), ékszer elválasztók, arab dirhamok, pliszírozott vászon serkr, higiéniai készletek és keleti kaftanok.
- Eredet régiója: A Björkö sziget a Mälarmeer-ben (Svealand, Svédország).
- Elsődleges célcsoport: A városi női elit, kereskedőnők és kézművesek, akik ennek a nemzetközi kereskedelmi településnek az alapját képezték.
Bevezetés és Meghatározás
A birkái nők a nyolcadik és tizedik század között Svédország első igazi városának demográfiai és gazdasági központját képezték. Ebben a Björkö szigetén stratégiailag elhelyezkedő kereskedelmi településen a nők figyelemre méltó erős, tisztelt és nemzetközileg tájékozódó pozícióban voltak. A városi viking nő elsődleges feladata a nagy léptékű kereskedelmi céhek és háztartások kezelése, a helyi piaci kapcsolatok szabályozása volt, különösen amikor férjeik, akik gyakran hajósok voltak, távol jártak. A nő elsődleges feladata a családi hálózatok konszolidálása is volt a feltűnő, státuszszimbólum ruházat segítségével.
Történelmi Kontextus: Svédország és Birka Felemelkedése
A kilencedik században a mai Svédország még politikailag széttöredezett volt. A vezető törzs, a Svear hatalmi bázisa Gamla Uppsala körül helyezkedett el, ahol egy harcosaristoratia uralkodott. Míg a norvég és dán vikingok nyugat felé vették az irányt, a svéd hajósok — a Varjagok — keletre fordultak. A Dnyeper és a Volga folyókon keresztül mélyen behatoltak Oroszországba és Ukrajnába, ahol kereskedelmi településeket alapítottak és a Rus birodalom alapjait teremtették meg.
E keleti kereskedelmi hálózat közepette Birka Svealand abszolút gazdasági idegiközpontjaként működött. A város a Frank Birodalom, a szláv területek, Bizánc és az iszlám világ kereskedőit vonzotta magához. Ebben a kozmopolita olvasztótégelyben, ahol 829-ben az frank szerzetes, Ansgar indította el az első keresztény missziót, a helyi nők egyedi helyzetben voltak. Naponta kapcsolatba kerültek a világ minden tájáról érkező luxuscikkekkel, ami egy egyedi, kozmopolita életstílust és divatot eredményezett.
A Nő Társadalmi és Gazdasági Státusza
A skandináv társadalom működő felosztást ismert, de egy olyan városi kereskedelmi kontextusban, mint Birka, a nők jelentős autonómiát kaptak. A bölcsesség és szervezési képesség a legmagasabb női erényekként szerepeltek.
A történelmi források, mint a Vita Anskarii (körülbelül 865 n.Kr.), azt említik, hogy a helyi hatalmásbírók, mint például az Hergeir királyi prefektus, szorosan együttműködtek a helyi elittel. Bár a formális politikai funkciók nagyban férfiakra hárultak, a városi elit női tagjai jelentős informális és gazdasági hatalommal rendelkeztek. Ők igazgatták a kereskedelmi házakat, amikor a férfiak távoli expedíciókon voltak, felügyeltek a készletekre és a személyzetre, és aktív szerepet játszottak a piacokon és a külföldi kereskedelmi delegációk fogadásában. A nők önállóan tulajdonolhattak vagyont, szerződéseket köthetnek és örökölhetnek földeket.
A Birkai Nő Ruházata és Régészeti Valósága
A Björkö körül létező több ezer sír (amelyből több mint 3000 azonosított) páratlan betekintést nyújt a birkái nők anyagi kultúrájába és kifinomult ruhatárába. A sírleletek a helyi tradíciók és a Keletről importált luxus lenyűgöző keverékét mutatják.
Az Alső Ruha (Serkr) és Szláv Hatások
Alapruhaként a birkái nők serkr-t (alsóruha) viseltek, általában vászonból vagy finom gyapjúból (ahogyan azt a Haithabu és Birka régészeti rétegeiből visszakapták). A tizedik századi leletanyagok azt mutatják, hogy ezeknek a ruháknak a nyakkivágásai gyakran finoman pliszírozottak voltak. Ez a technika valószínűleg a keleti kereskedelmi területekről származó szláv ruházkodásnak volt a hatása. Néha a serkr mély keyhole-nyakkivágással volt ellátva, amelyet egy kis kerek bross vagy fibula zárta (ahogyan az 501-es sírban találták). Ez az építkezés nemcsak divatos volt, hanem funkcionális is volt a szoptatáshoz.
A Hangeroc (Smokkr) és a Kötény-Vita
Az alsóruha fölé a jellegzetes smokkr-t (hangeroc) viseltek. A birkái textil-fragmentumok bizonyítják, hogy ezt vászonból és gyapjúból egyaránt készítették. A hangeroc hurkait a vállra erősítette az ikonikus, bronz vagy ezüstözött teknősbékás brossok (ahogyan a gazdag lelet a birka 860-as sírból).
A textil-régészet területén ismert vita folyik ennek a ruhadarabnak a pontos formájáról Birkában. 1981-ben Flemming Bau kutató egy alternatív elméletet vezetett be, amely a birka-sírok specifikus hurokkonfigurációin alapult: ő azt állította, hogy az hangeroc az előnézetben nyitott lehetett, és egy laza kötény vagy csipke a brossok között lógott. Bár ezt az elméletet későbbi kutatók, mint Inga Hägg egy zárt csöves modell mellett kritizálták, a leletanyagok azt mutatják, hogy nagy variáció volt abban, hogy a nők hogyan díszítették ruháikat, néha tablet-szövött szalagokkal és drága ezüst-brokáttal.
Nemzetközi Luxus: Kaftanok és Övek
A birkai divat figyelemre méltó jegyezete a kaftan vagy kabát viselése volt. Bár a történészek között vita van a női kabátok széles körű használatáról, a svéd ezüst-csüngők és textil-maradványok azt mutatják, hogy a birka-i elit nők gazdag díszítésű, nyitott kaftanokat viseltek gazdagságuk zur zur.
Az övek tekintetében is a birkái nők egyedi trendet követtek. Míg a nyugat-skandináv településeken (például Izlandon) a keskeny bőr övek fém csatokkal voltak a norma, a birkában a kremálósi sírok azt mutatják, hogy a nők szintén bőr öveket viseltek fém csatokkal és öv-végekkel. A kilencedik századdra Birkában még egy specifikus divattrendszületett, amelynek során a nők fém öv-alkatrészeket és csatokat, amelyeket eredetileg férfiaknak szántak, adaptáltak és újrahasználtak puszta ékszerkénélésként.
Ékszerek, Higiénia és Vallási Amulettek
A központi teknősbékás brossokon a birka-i nők ékszerek kincsét hordták. Speciális, ezüstözött ékszer elválasztókon keresztül több sor gyöngyöt viseltek üvegből, féldrágakőből és borostyánból mellüküket megöltötte. Ezekhez különböző amuletteket is felfüggesztett:
- Thorkalapácsok: Például az Ödeshögből származó finom csomómunkás modell. Az összes régészetileg visszakeresett Thorkalapács körülbelül 10%-a női sírból származik, ahol a termékenység és az isteni védelem szimbólumaként működött.
- Keleti csüngők: Ezüst-korong csüngők a Borre-stílus szerint és specifikus geometrikus amulettunk, amelyek az arab világgal és a bizánci birodalommal való intenzív kapcsolatokról tanúskodnak.
Ezen túlmenően a személyes higiénia egy fontos státuszszimbólum volt. A gazdagabb n
