A Viking-kor ködös ködében egy titokzatos alakra bukkanunk: a völvára. Ő volt a látnoknő, a prófétanő és a botviselő a Észak-Germán társadalomban. Régészeti leletek, mint például a lenyűgöző A505-ös sír Roskildeban, azt mutatják nekünk, hogy ezek a nők tisztelt és erőteljes társadalmi szerepet töltöttek be, gyakran olyan attribútumokkal kísérve, amelyek státuszukat hangsúlyozták.
Gyors Tények: A Völva
Jelentés: A völva szó szó szerint "botviselőt" jelent, utalva a mágia botjára (gandr), amelyet kezelni tudott.
Eredet: A völva és a seiðr gyökerei a Proto-Indo-Európáig nyúlnak vissza. A seiðr szó az indo-európai seiH2i- ("kötés") szóval függ össze, amely a sors "kötésére" utal.
Társadalmi szerep: A látnoknőket már a római időktől kezdve említik, és tekintélyes helyet foglaltak el a társadalomban.
Régészet: A völvák sírjai gyakran felismerhetők varázsbotkról, fonó szoknyákról (a sors fonása) és néha még halucinogén magokról is.
Egy évszázadok óta tartó tradíció
A völva nem volt egyedi Norvég jelenség. Már a római időkben történetírók írtak germán látnoknőkről, mint Veleda és Ganna. Követként léptek fel, és néha fegyveres ellenállást is vezettek. A völva koncepciója mélyen gyökerezik egy ősi tradícióban, ahol ő a híd volt a fizikai világ és a spirituális birodalom között. A titkok őrzői voltak, gyakran a proto-germán χalja-rūnō(n) kifejezéssel jelölve, amely "Hel (a halottak) titka" jelent.
Proto-völvák a Bronzkorban
Két különleges dán sír emelkedik ki az Északi Bronzkorból. A Hvidegaard-sír és a Maglehøj-sír. Mindkettő i.e. 1300–1100-ból származik. Az elhunytaknak kis bőr övcsomagok vagy ládikák voltak mellékletei figyelemreméltó tárgyakkal. A régészek azt gondolják, hogy ezeket a tárgyakat rituálékhez, mágiához vagy jósláshoz használták.
A leghíresebb a Hvidegaard-sír Dániából. Egy nagy kő alatt több személy hamva feküdt, egy vásárral és egy gazdag tartalmú bőr övcsomag mellett. Ebben az övcsomágban a következők voltak:
egy tűzköves csíkvaslap
egy bronz kés
egy lófejes borotva
csipeszek
borostyánkő
növényi gyökerek
egy ragadozómadár karma
egy kígyófarka
kis kövek
Egy ritka kagylóhéj a Földközi-tengerből
A Maglehøj-sír szintén gazdag temetkezést tartalmazott rituális tárgyakkal és egy övcsomág, amely különleges tartalommal bírt. Csakúgy, mint a Hvidegaardban, olyan tárgyak voltak, amelyek nem pusztán praktikusnak tűnnek, például gondosan becsomagolt tárgyak, borostyánkő és szimbolikus anyagok. Ez arra utal, hogy a Bronzkor egyes elit figurái nemcsak háborúsok voltak, hanem vallási vagy mágia szerepeket is betöltöttek.
Germán völvák a római vaskorban
A római vaskort (kb. 1–400 u.sz.) származó sírok azt mutatják, hogy egyes nőknek rendkívüli státusza volt. Két régészeti lelőhely a dán Funen szigeten — a Blidgen-sír és a Maglehøj-sír — felkeltik a figyelmet a mágia és rituális tárgyak jelenléte miatt. A régészek ezeket a sírokat női kultspecialisták, például sámánok vagy völvák sírjainak tulajdonítják.
A Blidgen temetkezés
A sír: A Brændelyndinge (Dél-Funen) egy figyelemreméltó tájéki gerinc található, nagy kövek jelölik. A leletek:
Üveggyöngyök,
egy ezüst köpenygöbö tű
egy enyves fa koporsó maradványa
Belül egy hársfa láda állt három bronz edénnyel és egy egyedi gyűjteménnyel a szokatlant artefaktumoktól.
A Maglehøj-sír
A sír: Egy női sír, amely egy rituális övcsomagtartó (a övhöz viselt fém dobozka) felfedezéséről ismert. A leletek:
Csont és fog apró tárgyai, köztük:
lófog,
egy hiúz karma
15 gerince egy 1,2 méter hosszú esculapkígyónak (Zamenis longissimus).
Mi a figyelemreméltó?
Nap-szimbolika: Az övcsomagban lévő állatok (ló, madár, kígyó) tökéletesen illeszkednek a Bronzkor indo-európai ikonográfiájához, amelyben ezek az állatok segítették a napot az égbolt utazásában.
Rituális kopás: Mind a lófog, mind a hiúzkarma nyomok mutatnak az intenzív ujjal történő dörzsöléstől. A régészek azt gyanítják, hogy ez a "taktilis mágia" egy formája volt a transz eléréséhez és a szellem világával való kommunikációhoz.
Jóslás és alakváltás: A kígyó történelmileg a bölcsesség és gyógyítás szimbóluma. A kígyócsontokat feltehetően orakulumként használták az előrejelzéshez vagy a alakváltás képességének jelzésére (egy ismert koncepció az északi mitológiában, olyan isteneket illetően, mint az Odín és Loki).
Gyakran Feltett Kérdések (GYIK)
Miért kaptak a völvák gyakran egy fonó szoknyát a sírjukba?
A fonó szoknya a sors fonásának szimbóluma. Az indo-európai pogányságban a sors központi szerepet játszik; a völvát úgy tekintették, mint aki "olvashatta" vagy akár befolyásolhatta a sors szálait, csakúgy, mint a Nornák.
A völva ugyanaz, mint egy boszorkány?
Modern értelemben igen, de történelmileg a völva egy elismert, tekintélyes papnő vagy látnoknő volt, nem pedig egy száműzött figura a népmeséből.
Összefoglalás
A völva nélkülözhetetlen pillérét képezte a germán és norvég társadalomnak. De gyökerei a proto-indo-európai ősökeig nyúlnak vissza. Erőteljes pozíciójával a törzsben, ő volt az, aki a sorsot meg tudta értelmezni. Öröksége továbbél a szágákban és a gondosan kialakított sírokban, amelyeket a régészek ma még mindig feltárnak.
